A Közel-Kelet jelenleg történetének egyik legveszélyesebb pillanatát éli.
Irán, valamint az amerikai és izraeli erők között nyílt katonai összecsapás bontakozott ki: rakéták csapódnak be sűrűn lakott városokba, hadihajók kerülnek célkeresztbe, öböl menti államok zárják le légterüket,
miközben a világ vezetői egyszerre beszélnek megtorlásról és tárgyalásról. Az események szinte percről percre változnak, a helyzet pedig egyre feszültebb.
Az amerikai haditengerészet egyik legfontosabb repülőgép-hordozóját, a USS Abraham Lincoln-t rakéta- és dróntámadás érte a Perzsa-öböl térségében.
A kezdeti amerikai közlések még szűkszavúak voltak, később azonban Washington elismerte, hogy a támadásnak halálos áldozatai is voltak: három katona meghalt, többen megsérültek.
A United States Central Command később némileg árnyalta a képet: szerintük a hordozó nem szenvedett súlyos károkat, és továbbra is bevethető állapotban maradt.
A részletek körüli bizonytalanság azonban csak fokozza a feszültséget, hiszen egy repülőgép-hordozó elleni sikeres csapás már önmagában is komoly háborús eszkalációnak számít.
Az Egyesült Arab Emírségek szerint Irán több mint 150 ballisztikus rakétát és több száz drónt indított el. A légvédelem ugyan ezek nagy részét elfogta, de így is jelentős károk keletkeztek a térségben.
Teherán közben kettős üzenetet küld a világnak.
A londoni iráni nagykövet, Szejed Ali Muszavi békülékeny hangot ütött meg, és „baráti, testvéri kapcsolatokról” beszélt a régió államaival – mindezt annak ellenére, hogy több öböl menti ország területét is rakétatalálatok érték.
Diplomáciai csatornákon azonban már a feszültség csökkentéséről is szó esik.
Az ománi közvetítéssel zajló telefonbeszélgetés során az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi jelezte: Teherán kész komoly lépéseket tenni a deeszkaláció érdekében.
A politikai háttér is rendkívül feszült. Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei halálhírét követően egy háromtagú vezetői testület vette át az irányítást, amelynek egyik kulcsszereplője az elnök, Maszúd Peszeskján.
Az új vezetés egyszerre ígér kemény megtorlást és nyitottságot a tárgyalásokra.
Az amerikai elnök, Donald Trump az The Atlantic magazinnak adott interjújában úgy fogalmazott: az Irán elleni műveletek „meghaladják a tervezettet”.
Nem világos azonban, hogy ez egy nagyobb katonai offenzívát vagy váratlanul sikeres akciókat jelent.
Washington hivatalos álláspontja szerint a cél nem feltétlenül a rezsimváltás. Izrael azonban jóval keményebb hangot üt meg.
A miniszterelnök, Benjamin Netanjahu bejelentette: az izraeli légierő nagyszabású támadást indított Teherán kulcsfontosságú pontjai ellen, és szerinte „a neheze még csak most jön”.
A térségben eközben egyre nő a káosz. A Kuwait Stock Exchange felfüggesztette a kereskedést, az olajárak meredeken emelkednek, és egyre többen tartanak attól, hogy lezárják a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros-t.
Omán és Irak területén is incidensek történtek, több amerikai létesítményt támadás ért. Iránban tízezrek vonultak az utcákra az ajatollah halálhírére.
A konfliktus Európát sem hagyja érintetlenül. A térségben tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyar állampolgárok száma rövid idő alatt megduplázódott. A légterek lezárása miatt a Qatar Airways és az Emirates több járata sem közlekedik.
A következő napok döntőek lehetnek. Az egyik lehetőség egy gyors, brutális lezárás, amelyben valamelyik fél visszalép, mielőtt a konfliktus teljes regionális háborúvá szélesedne.
A másik forgatókönyv szerint a harcok elhúzódnak, és Irán szövetségesei, valamint más államok is egyre mélyebben belekeverednek.
A legnagyobb kérdés most az, hogy a tárgyalásokról szóló jelzések valódi békekísérletet jelentenek-e, vagy csupán időhúzást egy még súlyosabb katonai lépés előtt.
A világ figyelme a Közel-Keletre szegeződik, mert a következő órák könnyen meghatározhatják a térség – és talán a globális biztonság – jövőjét.
